Mielőtt ingatlan bérbeadással vagy eladással megbíz egy céget, javasoljuk a következő alap dolgok ellenőrzését:

A cég vajon tényleg létezik?
Ki áll mögötte? Elérhetőek telefonon, rendelkeznek irodával?
A 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. § ban meghatározott üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet az végezhet-e?
Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásban szerepel-e?

Munkatársaink egy személyes találkozó alkalmával tájékoztatják, hogy mire érdemes figyelni a lakás kiadásánál, milyen jogszabályokra kell odafigyelni és milyen adózási szabályok vonatkoznak az ingatlan bérbeadásra. Kiemelt figyelmet kap nálunk a bérleti szerződés amely a felek jogviszonyát szabályozza és amelyet minden esetben jogi végzettséggel rendelkező személy néz át. Bővebb információért kérjük lépjen velünk kapcsolatba!

Fogalmak

A lakásbérlet létrejötte
A bérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. Bérleti szerződést mind bérlőként, mind bérbeadóként bárki köthet. A bérleti szerződés csak írásban érvényes. A szerződésnek tartalmaznia kell a lényeges, illetve a bármelyik fél által lényegesnek minősített feltételeket. Meg kell határozni a bérlet tárgyát a szerződés időtartamát (ez lehet határozott- vagy határozatlan időtartam, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig is szólhat a szerződés) és a bérleti díj összegét. A felek által nem szabályozott kérdésekben a jogszabályi rendelkezések az irányadók, ezért ezekről csak akkor kell külön rendelkezni, ha a felek el kívánnak térni a jogszabálytól.
Biztosíték
A bérbeadó az esetek túlnyomó többségében óvadékot (kaució) kér a bérlőtől. Az óvadék felhasználásnak eseteit a szerződésben kell rögzíteni. Ennek hiányában a bérbeadó a bérleti díj nem vagy nem szerződésszerű fizetése esetén az óvadékból elégítheti ki a követelését. Óvadékul általában 2-3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget kérnek. Az óvadékot csak a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően, a kielégítés céljára szabad felhasználni, és az a bérlet megszűnésekor visszajár. Az óvadék után kamatot csak erre irányuló külön megállapodás alapján köteles a bérbeadó fizetni.
Társbérlet, bérlőtársak
Ha a lakást több bérlő bérli egyidejűleg, és valamennyien az egész lakás használatára jogosultak, akkor bérlőtársaknak minősülnek. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlők, így a bérbeadóval szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésből eredő valamennyi kötelezettség teljesítéséért. Ez többek közt azt is jelenti, hogy a bérbeadó bármelyiküktől követelheti akár a teljes bérleti díjat. Ha a bérlők az ingatlan meghatározott helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, akkor társbérlőnek minősülnek. A társbérlő önálló bérlő, vagyis valamennyi a saját szerződéséből eredő kötelezettségekért felel.
A felek jogai és kötelezettségei
A bérbeadó köteles a lakást a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlő használatába adni. A bérlő a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért (pl. rádió- és televízió adók vételének biztosítása) a szerződésben meghatározott összegben és időpontban bérleti díjat köteles fizetni. Ha a felek a bérleti díj fizetésének időpontjában nem állapodtak meg, a lakbért havonta, előre, egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig kell megfizetni. A lakbér mértékét jogszabály csak önkormányzati lakások esetén határozza meg, egyébként az a felek szabad megállapodásának tárgya. A lakbér felemelésére is csak közös megállapodás alapján van lehetőség, egyoldalúan csak akkor módosulhat annak összege, ha a felek abban állapodnak meg, hogy évente meghatározott mértékkel automatikusan emelkedik a bérleti díj.
A bérbeadó köteles gondoskodni a közös használatra szolgáló helyiségek karbantartásáról, valamint az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, és az azok berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. A közös használatra szolgáló helyiségek fenntartásának költségeit a felek megállapodásától függően a bérlő vagy a bérbeadó viseli. A bérlő a bérelt illetve a közös használatra szolgáló helyiségeket csak rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatja.
Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról és felújításáról, a pótlás és a csere költségeit azonban a bérbeadó viseli. A felek megállapodása alapján a bérlő a lakást átalakíthatja, vagy korszerűsítheti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.
A bérleti jogviszony megszűnése
A szerződés megszűnik, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, a lakás megsemmisül, vagy a bérlő meghal és nincs a bérleti jog folytatására jogosult személy. Megszűnik a bérlet akkor is, ha a bérlő a lakást elcseréli, vagy kiutasítják az országból.
A bérleti jogviszony bírósági vagy hatósági határozattal is megszüntethető. A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szintén megszűnik.
A felmondás
A leggyakrabban azonban valamelyik fél felmondása miatt szűnik meg a bérleti szerződés.
A felmondást és az ahhoz kapcsolódó valamennyi nyilatkozatot írásba kell foglalni. Ennek elmulasztása a felmondás érvénytelenségét vonja maga után. Különbséget kell tenni rendes és valamelyik fél szerződésszegésén alapuló rendkívüli felmondás közt. A Lakás rendkívüli felmondás esetén meghatározza, hogy mikor szűnik meg a bérleti jogviszony. Ettől nem lehet eltérni. A rendkívüli felmondás sem lehet azonnali hatályú.
A bérbeadó rendkívüli felmondással felmondhat, ha a bérlő a lakbért határidőben nem fizeti meg. A felmondás előtt köteles a bérlőt a fizetésre felszólítani, és tájékoztatni arról, hogy nemfizetés esetén felmondja a szerződést. Ha a bérlő e felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül felmondhat. A bérbeadó akkor is jogosult felmondani, ha a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt valamely lényeges kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti. A felmondásra ebben az esetben a teljesítésre szabott határidőt követő tizenöt napon belül van lehetőség. A bérleti jogviszony mindkét esetben az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napján szűnik meg.

Fenti tájékoztató nem minősül jogi tanácsadásnak. A pontos megoldásra javasolt Ügyvédet megkeresni és felvázolni a pontos tényállást.